A nettó alapterület
Az OTÉK meghatározása szerint nettó alapterületnek a “helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe” számít.
Ebben az esetben össze kell szoroznunk a hosszúságot a szélességgel, egyedül arra kell vigyáznunk, hogy belső mérést végezzünk, vagyis faltól falig vegyük le a méreteket. Ingatlanunk nettó alapterületének kiszámításához pedig nem kell mást csinálnunk, mint összeadnunk az egyes helyiségek nettó alapterületeit.
A bruttó alapterület
A bruttó alapterület esetében az épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterületről beszélünk. A nettó alapterülettel ellentétben, ebben az esetben a mérés épületszerkezetekkel (falakkal) együtt történik, vagyis pont azért kapunk majd magasabb eredményt, mert beleszámítjuk a falvastagságot is, kiegészülve a vakolat és az esetleges hőszigetelés méretével.
A hasznos alapterület
A hasznos alapterület “a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.”
Ebből az következik, hogy össze kell adnunk a helyiségek belső szabad méreteit, kivéve azokat, ahol a belmagasság nem éri el minimum az 1,9 métert (pl.: beépített tetőtereknél az oldalsó szakaszok, vagy a lépcsők alatti terek).
A hatályos előírás szerint a hasznos alapterületbe beleszámít az előszoba, közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha, étkezőkonyha, fürdőszoba, WC, kamra, tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség és egyéb fűthető helyiség, kivéve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget.
Mi a helyzet az erkéllyel, loggiával és a terasszal?
A kültéri tartózkodók esetében az OTÉK és a NAV előírásaira kell támaszkodnunk. Ezek akkor számíthatók bele a hasznos alapterületbe, ha fedettek és a belmagasságuk eléri a minimum 1,9 métert. A fedett státusz hangsúlyossága viszont a többemeletes épületek erkélyeire van negatív hatással, mivel az egymás alatt elhelyezkedő erkélyek – az előírások értelmében – nem jelentenek fedést a felettük lévő erkélynek. Így a hasznos alapterületbe nem számíthatóak bele az ilyen erkélyek. Bár erre nincs hivatalos iránymutatás, de a piacon konszenzus van arról, hogy a beltéri hasznos alapterülethez a 30 négyzetméternél kisebb erkély- vagy teraszterületek felét szokták hozzáadni az eladók, és így határozzák meg az értékesítendő teljes alapterületet. Sok társasház ezzel a módszerrel számolja ki az egy lakásra jutó közös költség összegét is.
